Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53

Névmutató: Wagner István

1996. május 12.

A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./

1996. június 5.

Bihar megyében a választáson való részvételi arány 60 %-os volt, 295.355-en adták el szavazatukat, a szavazatok 12 %-át /37.719 voks/ érvénytelennek nyilvánították, az RMDSZ megyei tanácsosi listájára 63.564-en szavaztak, így a 41 tagú testületből 10 hely az RMDSZ-t illet meg. /Eddig 11 helye volt az RMDSZ-nek/. Nagyvárad lakosságának 35-38 %-a magyar nemzetiségű, ennek ellenére a városban az RMDSZ-re adott szavazatok /24.266/ 25,1 %-ot tettek ki. A magyar lakosság nagyobb mértékben maradt távol az urnáktól, hiszen 1992-ben még 36 ezren szavaztak rájuk. Csapó I. József polgármester-jelöltre 23.505-en adták voksukat, kevesebben, mint az RMDSZ-tanácsosi listára. Csapó ezzel az első lett az első fordulóban. A nagyváradi RMDSZ-szervezetnek le kell vonnia a szükséges következtetéseket, az egész magyar közösségnek el kell gondolkodni a történteken, figyelmeztetett Wagner István. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5./

1996. augusztus 21.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten, aug. 19-én nyilatkozott a Bihari Naplónak. Elmondta, hogy az Operatív Tanács közleményében szerepelt: konzultálni szeretnének a két kormánnyal az alapszerződéssel kapcsolatban. "Erre mostanáig nem került sor." "...minket a magyar külügyminisztérium időről időre rendszeresen tájékoztatott arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások, így ismertük a szövegtervezeteket." "Láttuk az értelmező javaslat szövegét is, és az volt az egyértelmű véleményünk - ezt a külügyminiszter úrnak is elmondtuk -, hogy nekünk ez nem megfelelő. Tehát az RMDSZ nem értett egyet az értelmező szöveggel. " Volt tájékozatlanság is: "hiszen az utolsó fázisban nem ismertük egészen pontosan a történéseket, azt például, hogy úgy néz ki, az egyházi javak visszaadásának kérdése kikerül az alapszerződésből. Erről csak utólag szereztünk tudomást." /Wagner István: Interjú Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 21./

1996. augusztus 21.

1997. július 23.

Júl. 23-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Boros János Kolozs megyei elnök az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kolozsvári székházában fogadta a Kovács László magyar külügyminiszter által vezetett küldöttséget, melyben a magyar kormány tisztségviselőin kívül jelen volt mint a hét parlamenti párt elnöke, illetve képviselője. A megbeszélések során az RMDSZ vezetői ismertették a magyarországi politikusokkal a romániai magyarság helyzetének alakulását, és elemezték a tanügyi törvény, illetve a helyi adminisztráció törvényének módosítása során kialakult helyzetet és lehetőségeket.A magyar külügyminiszter, valamint minden parlamenti párt képviselője pozitívan értékelte az RMDSZ szerepvállalását a kormánykoalícióban és a szövetség által kifejtett eddigi tevékenységet. A magyarországi politikusok kivétel nélkül kijelentették, hogy továbbra is támogatni fogják Románia integrációs törekvéseit az európai és euroatlanti struktúrákba. A felek egyetértettek abban, hogy a kolozsvári magyar konzulátus megnyitásának rendkívül nagy jelentősége van a román-magyar kapcsolatok építése terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Az MDF küldöttségét Lezsák Sándor elnök vezette. Wagner István készített vele interjút. Lezsák kifejtette, hogy "az Antall-Boross-kormányzat kezdett el egy olyan Kárpát-medencei térségi politikát, amely mögött volt európai, nyugat-európai közbizalom is, és volt hazai is." Elmondta, hogy a kolozsvári konzulátus előtti tömeg a két nép barátságát példázta. Lezsák úgy látja, ha a romániai magyarok szavazati jogot kapnánk, az MDF megnyerné a választást. Nekünk azonban a határon belül kell olyan szavazóbázist meghódítani, ami megvolt már, tette hozzá. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./

1998. április 25.

Molnár Gusztáv, a Közép-Európa Intézet munkatársa adott interjút a Bihari Naplónak. Molnár Gusztáv a térség helyzetét elemezte. Kelet-Európában, a volt kommunista országokon belül belső határvonal körvonalazódott. Az egyik kategóriába tartoznak az ún. visegrádi országok - Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia - , ebbe a csoportba visszakerülhet Szlovákia, ha az ottani politikai helyzet megváltozik. Ezek az országok gyakorlatilag már bent vannak a NATO-ban és néhány év múlva bekerülnek az Európai Unióba. Van egy másik oldal, Molnár Gusztáv újfajta választóvonalat említett. Ettől a vonaltól keletre egyfajta "szürke zóna" keletkezett. Románia jobb helyzetben van, mint Ukrajna vagy Jugoszlávia, de nincs annyira jó helyzetben, mint ahogy azt a román politikai elit elképzeli. Irreális az a román elképzelés, hogy 1999 áprilisában meghívást kap az ország a második körbe. Romániának be kell rendezkedni öt-tíz évre a határon kívüli létre. Molnár Gusztáv szerint az erdélyi magyarságnak nincs ok a kétségbeesésre. A kettős állampolgárságot nem tartja megfelelőnek, inkább a tíz évre szóló vízum híve, ezt magyarok és románok is megkapnák. - Van egy komoly probléma, ezzel Romániában nem nagyon foglalkoznak, ez pedig egyfajta belső dezintegrálódás veszélye. A nyugati kapcsolatrendszer Erdélyben hangsúlyozott, a kelet-európai, a FÁK-országok felé Moldvában, a balkáni tájékozódás Munténia, Olténia vidékén erős. Bukarest tele van arab meg török kereskedőkkel, cégekkel. Ezt a kérdést regionális decentralizálással lehetne megoldani, mégpedig felülről jövő kezdeményezéssel. /Wagner István: Jövőfürkészés, politológiai elmélet és mindennapi gyakorlat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 25-26./

1998. július 1.

Az RMDSZ SZKT Kolozsváron tartott jún. 27-28-i ülése után arról a döntésről, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa bekéri az RMDSZ-tisztségviselők nyilatkozatát a Securiate-hoz fűződött kapcsolatáról, Katona Ádám megjegyezte: "ez egy olyan erkölcsi tisztulás kezdetét jelentheti, amely az RMDSZ jövőjét hosszú távon befolyásolhatja". Mindazok, akik kompromittálódtak, vonuljanak ki a közéletből. - Az SZKT újabb, egyre távolabbi határidőt hagyott jóvá a tanügyi rendelet /36-os kormányrendelet/ elfogadásáról. Katona Ádám kifejtette: "katasztrofálisnak tartom azt a játékot, melyet Markó Béla úr és társai folytatnak a határidőkkel". /SZKT Kolozsváron = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 1-7./ Ugyancsak a legutóbbi SZTK-ülés kapcsán fejtette ki álláspontját Bodó Barna, az SZKT Állandó Bizottságának alelnöke. Amennyiben egy politikai erő sikertelen, a választók elfordulnak tőle. Az RMDSZ esetében nincs más választás, ebben az esetben ez befelé bomlaszt. Megtörténhet az is, hogy a választó el sem megy szavazni, vagy mást választ. Bodó Barna tartózkodott, amikor arról döntöttek, hogy az SZKT zárt ülésen tárgyaljon. A választóknak is tudniuk kell a problémákról. Az átvilágítás is bonyolult ügy, ugyanis erre törvény még nem létezik és még mindig a titkosrendőrség őrzi az anyagot. - A kormányzati szerepvállalást is meg kell vitatni. Jelenleg bizonyos folyamatok elindultak 17 kisebbségi ingatlan visszaadása "legalábbis lehetőséggé vált". Viszont Petre Roman álláspontját sem lehet elfogadni, hogy az RMDSZ indokolatlan követeléseivel rontja Románia külpolitikai képét, amely szerint az országban a kisebbségi kérdést mintaszerűen megoldották. - Föl kell tenni a kérdést, hogy a kormány, amely hamarosan elérkezik mandátumának feléig, mit fog tudni még megvalósítani. Ennek vizsgálata az RMDSZ számára létszükséglet. /Wagner István: SZKT-ülés után. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1./

1998. augusztus 1.

Toró T. Tiborral, az RMDSZ Reform Tömörülés platformja elnökével, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik fő szervezőjével készített interjút Wagner István. 1990 elején látogattak először az akkor frissen párttá szerveződött Fidesz képviselői Erdélybe azzal, hogy érdemes lenne nyári szabadegyetemet szervezni. 1990 júliusában tartották az első szabadegyetemet, akkor Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A szervezés már kezdetben kialakult, a három pillér volt a Fidesz /később a civil szférában a Pro Minoritate Alapítvány/, román részről a Smaranda Enache vezette Pro Europa Liga, a harmadik pillér a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ volt. Az volt a törekvésük, hogy elhozzák a társadalmi vagy politikai elit jelentős személyiségeit, és vitát indítsanak a tabutémákról. Smaranda Enache idén nem vállalta a részvételt, így a Pro Europa Liga helyett az új partner a Pluralizmusért Alapítvány, mely a román elnöki hivatal holdudvarához tartozik. - Az RMDSZ-en belül a szabadegyetem szervezőgárdája nem tartozik a csúcsvezetéshez, vannak nézeteltéréseik ezzel a csúcsvezetéssel. A Reform Tömörülés azonban sohasem kérdőjelezte meg az RMDSZ egységét és legitim vezetését. A szabadegyetemre majdnem minden évben meghívják Markó Bélát, ugyanígy Tőkés Lászlót, "mert mi hozzá közel állónak érezzük magunkat és szeretjük őt". A mostani szabadegyetemre meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az előző években mindig eljött és Radu Vasile miniszterelnököt is. Nagy jelentősége lenne annak, ha a két kormányfő itt találkozna. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 1-2./

1998. november 19.

Tőkés László püspök kifogásolta, hogy a Bihari Naplóban az egyházkerület alakuló üléséről szóló beszámoló szerint "Tőkés püspök ezt követően úgy nyilatkozott, hogy a választás eredményét véglegesnek kell tekinteni". A püspök helyesbített: Tőkés László püspök személyében a közgyűlés lelkészi elnöke jelentette be, hogy a szavazás végleges és jogerős. Egyben kérte, hogy az egyházkerületi Igazgatótanács által elfogadott határozat közzétételét. - A lap ennek eleget tett. Ugyanezen oldalon Wagner István rovatvezető emlékeztetett: ő tudósított a közgyűlésről, a rövid beszámolóba nem lehetett belesűríteni mindazt, ami egész nap történt. A pontatlan tájékoztatás vádját kikérte magának. /Wagner István: Az idő szaga. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 19./

1998. november 20.

A nov. 18-i koalíciós tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a minisztériumok számát 17-re csökkentik, az államtitkárok létszáma pedig ezután csak 33 lesz, közülük 13-at a parasztpárt, 8-at a DP, 6-ot a liberálisok, 4-et az RMDSZ, egyet pedig a szociáldemokraták állítanak. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az RMDSZ-nek tehát az eddig 10 helyett 4 államtitkára lesz. A négy megmaradó államtitkári poszt: Kötő József oktatási, Kelemen Hunor művelődési, Pete István mezőgazdasági és Borbély László közmunkálati és területrendezései államtitkár. Az RMDSZ további államtitkári posztjai megszűnnek. /Ezek voltak: Birtalan József szállításügyi, Bara Gyula munkaügyi, Erős Viktor privatizációs, Niculescu Antal Európai Integrációs Főosztály, dr. Demeter kormányfőtitkár-helyettes. A Bihari Napló úgy értesült, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter beadta lemondását. /Wagner István: Kormányátszervezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./

1999. augusztus 9.

Emil Constantinescu elnök az Egyesült Államokban magánlátogatása során a múlt hét végén a világszerte nézett CNN hírtelevízió Kérdezz-felelek rovatának volt a meghívottja. A műsorban a tévénézők is kérdéseket tehettek fel Emil Constantinescunak. Constantinescu elnök válaszaiban ezúttal sem hiányzott a nemzetközi közösség, a demokratikus Nyugat kritikája. Az utóbbi időben az elnök ismételten hangot adott ilyen értelmű meglátásainak. Arra a kérdésre, hogy mit nyújthat Románia a NATO-nak, Constantinescu kifejtette: éppen azt, ami az észak-atlanti szövetség célja, tehát regionális stabilitást, mivel az országnak kitűnő a viszonya minden szomszédjával. Az elnök úgy vélte, a koszovói "eseményeket" meg lehetett volna előzni, ha Romániát korábban felvették volna a NATO-ba. Az érv: Bukarest úgymond központi szerepe a térségben, illetve Románia baráti viszonya Szerbiával. Az államfő igen furcsa és Nyugaton alig értelmezhető nemzeti prioritásokat fogalmazott meg, azt nyilatkozta: "Ami számunkra fontos a NATO-val való viszony kapcsán, az nem annyira az ország jövője, mint inkább a múltja, és több, mint egy biztonsági probléma, inkább egy méltósági kérdés." "Románia egész történelmi múltja során az európai civilizáció részét képezte, ezért az egyszerű román az ország NATO- és EU-integrációjában a történelmi sorsszerűség helyreállítását látná". - Sem Brüsszel, sem Washington nem fog könnyekre fakadni a román nemzeti érzékenység atavisztikus, a 19. század közepét idéző szubjektív vonzataitól, hanem a gazdasági eredmények, a privatizáció üteme, a jogbiztonság és -következetesség, az emberi és kisebbségi jogok helyzete, illetve a hadseregreform és -modernizáció, az interoperabilitás, a katonatisztek angolnyelv-tudása stb. iránt érdeklődik, amikor mérlegel. Constantinescu mindehhez hozzátette: a jugoszláviai újjáépítést azonnal meg kellene kezdeni, attól függetlenül, hogy Milosevics még hatalmon van, és "meg kellene hagyni a szerb nép büszkeségét, hogy az buktassa meg Milosevicset, nem pedig nemzetközi katonai és gazdasági nyomásgyakorlással megpróbálni leváltatni". - Constantinescu a CNN műsorában megismételte, hogy a rendszerváltás után Románia semmilyen támogatást nem kapott Nyugat-Európától, ellentétben más közép-kelet-európai államokkal, s hogy az utóbbi években a romániai átalakulás "rendkívüli" volt, a jelenlegi kormánykoalíció célja pedig az ipari magánosítás befejezése. - Belpolitikai ügyekben az államfő kiállt a jelenlegi koalíció mellett, s úgy vélekedett, hogy a partnerek közötti ellentétek a talk-show-k szintjén jelennek meg. Arra a kérdésre, hogy vannak-e még kommunista struktúrák Romániában, az elnök határozott nemmel válaszolt. /Wagner István: A nemzeti büszkeség mint integrációs érv. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9./

1999. szeptember 13.

Szept. 10-én a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezvényét, mintegy félszáz újságíró jelenlétében. A műfajelmélet kérdéskörét járták végig. Benkő Levente, a MÚRE területi megbízottja köszöntötte a kollégákat. Gáspár Sándor, a szervezet ügyvezető elnöke tartott vitaindítót Műfajok az idő szorításában címmel. /Wagner István: Sajtótábor Árkoson. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Szó esett a hírügynökségek, a rádió és televízió, az írott sajtó és az internetes újságírás jelenlegi helyzetéről, lehetőségeiről, a technika előnyeiről és csapdáiról, stílusról és stílustalanságról. A beszélgetések zöme a Szentkereszthy-kastély halastaván ringatózó tutajon zajlott, így a résztvevők - szerényen - a médiahajó mintájára médiatutajnak nevezték. A műfajról, stílusról folyó vita mellett szó esett a Határon Túli Magyarok Hivatala információs kínálatáról és szükségletéről /előadó dr. Bátai Tibor/, illetve a résztvevők tudomást szerezhettek az Illyés Közalapítvány képviselőitől /dr. Veress László és Tibád Zoltán/ az új pályázatokról. /Médiatutaj Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

1999. október 20.

Wagner István beszélgetett Kelemen Attila képviselővel, az RMDSZ alsóházi frakciójának új vezetőjével. Úgy érezte, hogy növelni kell az RMDSZ-frakció súlyát a Képviselőházon belül. Felkeresték a partnereket, s elmondjuk, hogy igényt tartanak a rendszeres véleménycserére. Elismerik, hogy az RMDSZ politikusai megbízhatóak, szakmailag jól felkészültek. Szükséges lenne, hogy ne csak magánbeszélgetésekben ismerjék el mindezt, hanem fogadják el az RMDSZ-frakció véleményét. - Az egymásra mutogatás nem célravezető ilyen helyzetben. A mezőgazdasági szakbizottság tevékenységét illetően a Pete István államtitkárral való együttműködés révén nagyon sok mindent gyorsabban tudtunk elérni. - Ha az RMDSZ az elmúlt években ugyanolyan jó értelemben agresszívan politizált volna a gazdasági területeken is, mint ahogyan a kétnyelvű feliratok, illetve a tanügyi törvény esetében, valószínűleg sokkal előbbre állnánk. Most előtérbe kerültek a tulajdonjogi törvények. Ezeken a kérdéseken már réges-régen túl kellene lenni. Nagyon fontos az ingatlanok törvénye. Rengeteg ingatlant azért nem javítanak, mert a jelenlegi tulajdonos arra számít, hogy hamarosan már nem lesz az övé. - A helyhatósági törvény a Képviselőházon még nem ment át. A magyarságnak mindenhol olyan embereket kell a tanácsokba küldenie, akik tudják, hogy miért akarnak harcolni. - Kelemen mindig is a középutat szerette volna megjeleníteni az RMDSZ-ben. Ez nem jelent megalkuvást. Kelemen Attila elsősorban a felelősséget hangsúlyozta, amellyel tartoznak az erdélyi magyarságnak. /Wagner István: Háromévnyi rögtönzés után. Interjú Kelemen Attila Maros megyei RMDSZ-képviselővel, a Szövetség alsóházi frakciójának új vezetőjével- = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19., folyt.: okt. 20./

1999. október 22.

Okt. 21-én tartotta az RMDSZ heti sajtóértekezletét bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök az országszerte tapasztalható fűtési gondokról beszélt, kijelentve, megengedhetetlen, hogy a lakosság az 1989 előttihez hasonló helyzetben találja magát. Szégyen, hogy politikusok egy csoportja (ti. a két ház oktatási bizottságaiban működő ellenzéki honatyák és néhány román koalíciós is) megpróbál beleszólni a szakemberek, a történészek dolgába, tehát abba, hogy a XII-es alternatív román történelemkönyv milyen, s javasolja a kiadásához adott minisztériumi engedély visszavonását. Borbély László, a közmunkálatok és területrendezési tárcánál dolgozó államtitkár a fűtési gondokról elmondta: az RMDSZ már augusztus óta sürgette a kormány illetékeseit és elsősorban a pénzügyminisztert, hogy találjanak megoldásokat. Az államtitkár kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a legutóbbi kormányülésen véglegesített rendelet révén a helyzet megoldódhat. Rákóczi Lajos képviselő kiszámította, hogy ha olyan ütemben folyik majd az átvilágítás, mint ahogyan azt a hírszerző szolgálat vezetője jósolta, akkor is 11 évre lesz szükség a dolgok tisztázásához. /Wagner István: Tájékoztató a bukaresti RMDSZ-székházban. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./

1999. november 2.

A Transilvania Jurnal nov. 1-jei száma terjedelmes interjút közölt Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Ebben a kérdezett igen kemény vádakkal illette az RMDSZ-t és Markó Béla elnököt. Tőkés László szerint az RMDSZ "egyfajta kommunista párttá változott át", amelyben minden hatalmat egy elit birtokol. A szövetségi elnököt és a köré csoportosult "klikket" a tiszteletbeli elnök azzal vádolja, hogy feladták az RMDSZ fő célkitűzéseit - az autonómiát és a magyar egyetem ügyét -, s a kormányszereplés érdekében konformistákká és opportunistákká váltak. A nyilatkozattal kapcsolatban Wagner István Markó Béla véleményét kérdezte. Markó Béla kifejtette, hogy "Tőkés püspök úr szeret nagyot mondani, és szereti, ha ezáltal a közvélemény figyelmének középpontjába kerül". Nyilatkozatában közvetve vagy közvetlenül lekommunistázta az RMDSZ többségét. Markó Béla leszögezte: nem bocsátkozik polémiába ezzel kapcsolatosan, "mert az méltatlan lenne hozzám." /Wagner István: "Fel a nagyotmondás spirálján" = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./

1999. november 29.

Nov. 27-én nyolc órán át ülésezett az RMDSZ Bihar megyei választmánya és egyetlen döntést sem hozott. A hosszú hónapok óta tartó szembenállás során nemrég történt egy kétfordulós rendezési kísérlet, ennek eredménye volt az ülés összehívása. Kezdetben mindkét tábor részéről hangzottak el elfogadható érvek, de ez nem volt elégséges. A jövőre esedékes belső, önkormányzati és parlamenti választások előtt nem a tudatos felkészülés zajlik Bihar megyében, hanem elvakult harc dúl. /Wagner István: Teljes csőd a megyei RMDSZ csúcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./ A napirendi pontok sorrendjén is vita volt. Több helyi szervezet bizalmatlansági indítványt nyújtott be Szabó Ödön ügyvezető elnök ellen, Kapy István területi elnök az eredeti napirend mellett állt ki. Az egyik felszólaló szerint rengeteg ember elfordult az RMDSZ-től a "nyílt levelezgetés" miatt, a másik szerint amíg Varga Gábor vezette a megyei RMDSZ szervezetet, sikerült kezelni a konfliktusokat. Szabó Ödön ügyvezető elnök elmondta, kérni fogja maga ellen az etikai bizottság kivizsgálását. /Wagner István: Teljes csőd a megyei RMDSZ csúcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

2000. március 10.

A Bihari Napló munkatársának kérésére Tőkés László püspök kifejtette véleményét. Sokan kérik arra, hogy vállalja a jelöltséget a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztségére. Lelkesítené egy ilyen feladat, állapította meg, hozzátéve, nem hiszi, hogy képes volna arra, hogy egyéb elfoglaltságai, tisztségei mellett ezt a fontos funkciót betöltse. "Engem egy szempont irányít: az, hogy mi jó a magyarságnak." Az eddig ismert jelöltek között nem lát olyat, aki a Világszövetséget teljes bizonyossággal az eddigi megosztó ellentétek fölé tudná emelni. - Tőkés László megjegyezte, hogy egyre kevésbé lát kiutat az RMDSZ jelenlegi, válságosnak ítélt helyzetéből. "Megítélésem szerint a Markó Béla vezette élcsapat már rég elszakadt a magyar nemzeti közösségtől, és egy olyan belterjes politikai elit alakult ki - ennek számát néhány százra tehetjük -, a területi részeknek egy olyan alárendeltségi viszonyrendszere alakult ki a központi RMDSZ-vezetéssel, amely bármikor jól olajozott gépezetként hajtja végre a felső utasításokat, a központból diktált politikát." "Ezt a kemény, zárt rendszert próbáltuk a fórummozgalommal megtörni." - mondta. A helyhatóságoknál még érvényesülni fognak a magyar érdekek. Tőkés László szerint úgy néz ki, hogy összeomlik a román kormány, és maga alá temetheti az egész Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. /Wagner István: "Engem az irányít, hogy mi jó a magyarságnak" = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./

2000. április 15.

Az RMDSZ megbízásából az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által március második felében készített közvélemény-kutatás átfogó módon térképezte fel a romániai magyarság helyzetét, elvárásait, politikai opcióit stb. A reprezentatív adatok szerint a romániai magyarok több mint 90 százaléka azt nyilatkozta, hogy részt venne a parlamenti választásokon. Az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarság körében meghaladja a 94 százalékot, ugyanakkor egyetlen más alakulat sem kapott több mint 2 százalékos támogatottságot. Az elnökválasztás tekintetében 31,8 százalék azt nyilatkozta, hogy nem tudja, kire voksolna, vagy hogy nem megy el voksolni, Emil Constantinescu 43,6 százalékot kapott, Teodor Melescanu 6,4 százalékot, más jelöltek pedig jelentéktelen töredékeket. Arra, hogy az RMDSZ az elnökválasztáson indítson saját jelölte, 75,4 százalék igennel válaszolt, 9,4 százalék nemmel, 15,2 százalék pedig vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni. A kérdezőbiztosok kérésére megneveztek három olyan RMDSZ-es/romániai magyar politikust, akiben megbíznak. Az összesítés után a következő lista alakult ki: Frunda György (51,9%), Markó Béla (45,6%), Tőkés László (36,9%), Verestóy Attila (19,5%), Kincses Előd (6,8%), Takács Csaba (6,0%), Hajdú Gábor (4,1%), Eckstein Kovács Péter (3,3%), Tokay György (2,7%), Borbély László (2,1%), Király Károly (1,7%), Asztalos Ferenc (1,6%), Toró T. Tibor (1,6%), Bárányi Ferenc (1,4%), Csapó I. József (1,4%), Katona Ádám (1,4%). - A szavazók elvárásainak az RMDSZ-es képviselők és szenátorok nagyobb mértékben feleltek meg idén márciusban, mint tavaly februárban. A megkérdezettek 6,2 százaléka úgy érzi, hogy az a honatya, akinek mandátumát támogatta voksával, teljes mértékben megfelelt az elvárásainak, 42,3 százaléka pedig úgy, hogy részben megfelelt. /Wagner István: Felmérés a romániai magyarság körében. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

2000. május 8.

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke máj. 5-én Kolozsváron a II. Civil Fórumon tartott előadásában többek között elmondta, hogy a napokban megnyílt a forrás az erdélyi magyar alapítványi egyetem számára. Szabó Tibor a Bihari Naplónak nyilatkozva kifejtette: komoly esély van arra, hogy az alapítvány által kiírt pályázatok alapján néhány képzési formát már a következő tanévtől elindítsanak. Szükségesnek tartja, hogy az egyetem központját meg tudják alapozni. "Egyfajta kommunikációs központról van szó, ahonnan az egész egyetemi struktúrát mozgatni, irányítani lehet, illetve a könyvtár alapjairól." Az egyetemnek az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány lesz a gazdája. Ez egy világi egyetem, amely fölött az erkölcsi védnökséget és felelősséget az erdélyi magyar egyházak vállalják. - A státustörvény az előkészítés fázisában van. A szakértői bizottságokban sikerült megfogalmazni a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénynek azokat az elemeit, amelyek szabályozást kell hogy tartalmazzanak erre a jogviszonyra vonatkozóan. "Ezek az elemek a munkavállalásra vonatkoznak, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokra, az oktatás területére, egyéb magyarországi kedvezményekre, beleértve az utazási, a diák- és a pedagóguskedvezményeket is." /Wagner István: Egyetemügy és státustörvény.= Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2000. május 8.

Máj. 5-6-án zajlott Kolozsváron a II. Civil Fórum, amelyen a hazai magyar nem kormányzati szervezetek - egyesületek, alapítványok - több mint kétszáz képviselője hallgatott meg előadásokat, illetve cserélt eszmét a szakterületükkel foglalkozó szekcióüléseken vagy kötetlen módon. Az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért (AEMCSZ) rendezésében megtartott fórum ülésein hazai és magyarországi szakemberek értekeztek a civil szféra feladatairól, lehetőségeiről, társadalmi szerepéről. A szervező alapítvány elnöke, Somai József zárszavában kijelentette: "Érezzük, hogy ezt a második fórumot is meg kellett tartani, a hagyomány folytatódni is fog, de alapítványunk elsőrendű feladata az, hogy az információszerzésben és -továbbításban, a kapcsolatteremtésben és az együttműködés kialakításában a napi tevékenység szintjén segítsük a hazai magyar civil szervezeteket." A rendezvény címében is megfogalmazott hosszú távú cél - A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben - a két nap alatt egy kicsit közelebb került. /Wagner István: Erdélyi magyar civil szervezetek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A Civil Fórumon Bustya Dezső református püspök-helyettes beszédében a jövőépítéshez elengedhetetlen irányváltásra hívta fel a figyelmet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a polgári társadalomnak az utóbbi években tapasztalt önépítkező igyekezetéről, az anyaországgal való természetes kapcsolatok kialakításáról beszélt. A civil társadalom kezdeményezőként lép fel és ennek kiegészítése a mindenkori magyar kormány feladata. Anyagi támogatást a magyar állami költségvetés és az utóbbi időben megélénkülést mutató gazdasági, illetve civil szerveződések nyújtanak. Mindenképpen hosszú távú befektetésekről van szó. Az Illyés Közalapítvány 1999-ben, az előző évhez képest, 50 %-os költségvetésnövekedést ért el: 820 millió forinttal gazdálkodott (nagyjából ennyi jut az idei esztendőre is), 47 %-ban infrastruktúrára, 53 %-ban pedig intézményfejlesztésre költekezett. A tavaly beküldött háromezer pályázat közül 1300-1400 részesült pozitív elbírálásban. Az Új Kézfogás Közalapítvány 1999-ben 300 millió forinttal gazdálkodhatott. Az Apáczai Közalapítvány tavaly 500, idén 700 millió forint fölött rendelkezik, és célja, hogy az oktatási rendszer megerősítésével az itteni fiatalokat a szülőföldön való maradásra serkentse. Szabó Tibor szeptembertől a 100 millió forintnyi ösztöndíjalapnak a szülőföldön való hasznosítását helyezte kilátásba. A II. Civil Fórum gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, szociális, tudományos és környezetvédelmi szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: II. Civil Fórum 2000. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ Új társadalmi folyóirat a Civil Fórum látott napvilágot, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványaként. A lap célja tájékoztatást nyújtani a nemkormányzati szervezeteknek a szférát érintő kérdésekről, pályázatokról, a kapcsolattartás segítése. Az I. évfolyam 0. számában a következőket olvashatjuk: Civil szervezetek tavasza (Somai József); Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány bemutatása (Egri István); II. Civil Fórum 2000: A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben; Hogyan jegyezzünk be egy alapítványt vagy egyesületet (Somai László József); A civil szervezetek pénzügyi felelőssége (Imecs Veronka); Aktuális pályázati lehetőségek (Tőkés Gyöngyvér). /Civilfórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

lapozás: 1-30 | 31-53